Név: Leliana
Kor: 25
Születési hely: Orlais
Kaszt: Szerencsevadász-Bárd.
Vérvonal: Anyja: Elena Ravenhood - elhunyt
Kinézet: Átlagos magasságú, vékony, de izmos lány. Félhosszú vörös haja keretezi kerekded arcát, melyben zöld szemek tekintenek kíváncsian a világra. Kalandozó életmódja miatt, a ruházata inkább a férfiakra jellemző, bőrnadrág és mellény, melynek vállrésze megerősített. Rövid kardját és íját a hátára szíjazva hordja, hogy könnyen a keze ügyébe kerüljön szüksége esetén.
Jellem: Elsősorban is eléggé hallgatag, nem nagyon beszél a múltjáról, nehezen nyílik meg másoknak. Magában hordja az igaztalan vádak okozta keserűségét és, hogy bebizonyítsa mennyire félreismerték. Az egyház sok mindennel teletömte a fejét, de kész befogadni új dolgokat is. Kész szembenézni a veszélyekkel és az ismeretlennel, de nem hebehurgyán, fejjel menve a falnak. Nem szeret a központban lenni, inkább visszahúzódó. A harcban azonban megállja a helyét.
Felszerelés: Van nála minden, ami egy vándornak szükséges: Tűzszerszám, kulacs, pokróc és fegyverek, ami egy tőr, kard és a legfontosabb az íja, természetesen egy tegezben nyílvesszők..
Szakértelmek: zárfeltörés, lopás, íjászat és énektudás, lanton is kiválóan játszik.
Előtörténet:
Leliana egy orlesia-i nemes szolgálólányának, Elena Ravenhood egyetlen gyermekeként nőtt fel, így nem voltak ismeretlenek előtte az udvari titkok, intrikák. Szinte belenőtt ebbe a környezetbe, és néha részt is vett kisebb belharcokban, aminek meg is lett a következménye, hiszen később azzal vádolták, hogy ellenséges birodalmaknak kémkedett.
Sajnos valóság alapja is volt jócskán a dolognak, bár Leliana csak a kaland és tulajdonképpen egy ifjonti szerelem kedvéért ment csak bele a dologba és esze ágában sem volt komolyan kémkedni.
A dolog akkor kezdődött, mikor összeismerkedett egy karizmatikus, a legfelsőbb körökbe vezető kapcsolatokkal rendelkező kémnővel, Marjolaine-val, akibe fülig szerelmes lett és mindent megtett volna érte.
Marjolaine nagyszerű kalandot ígérve Denerimbe csábította a lányt, aki boldogan ment vele. Útjuk során hozzájuk csapódott még egy törp harcos és egy elf mágus is. A városban aztán megalázott nemes ficsúrok, tönkretett őrparancsnok, megtréfált orgazdák és egy hidegre tett informátor jelezte a hármas útját, amiben Leliana nagy örömét lelte, bele sem gondolva, hogy mit tesz tulajdonképpen.
A problémák akkor kezdődtek, amikor Marjolaine utasítására betört az egyik nemes házába, és Orlais-ből származó katonai papírokat rakott az asztalára…ami hát ugye hazaárulás. A lánynak persze fogalma sem volt arról, mik ezek a papírok, hiszen feltétel nélkül megbízott kedvesében. Azonban a betörést felfedezték és mikor a dolog kiderült, Marjolaine mindent Leliana-ra fogott, akit börtönbe vetettek. Teljesen maga alá került, a csalódás óriási volt, még élni sem akart, de szerencsére a kémnő egy másik leszbikus szeretőjének segítségével végül kiszabadult, és bosszút esküdött.
Így érvéget számára az ártatlanság kora és veszítette el ártatlan naivságát, amitől megkeményedett a lelke és úgy döntött megtanul bánni valamilyen fegyverrel, hogy máskor ha mást nem ezzel védje meg magát.
Végül is sikerült elmenekülnie üldözői elől, bár elég sokáig kellett bujkálnia, hogy elveszítsék a nyomát. Aztán hirtelen elhatározással, a korábbi életmódjával felhagyva az egyház kebelén lelt menedékre. Igyekezett bűnbocsánatot nyerni és imái látszólag meghallgatásra találtak, ugyanis a bárd leányzó isteni jelet látott abban, hogy a kiválasztottak oldalán harcolhat az éjfattyak ellen és így lehetőséget kap arra, hogy jóvá tegye bűneit.
A múltjáról nem igazán beszélt senkinek, csak igyekszik mindig a legjobbat nyújtani. Az évek alatt kitűnően megtanult bánni az íjjal és kitanult bárdművészete sokszor segít neki a városokban kipuhatolni a híreket.
Kedd Jún. 25, 2013 4:37 am
