Név: arl Eimrick Beavistock, Silvervalley ura
Kor: 68 esztendő szállt el felettem
Faj: ember
Születési hely: Silvervalley - Ferelden
Kaszt: harcos - bajnok
Vérvonal:
Roge Beavistock - édesapa, elhunyt
Catrin Beavistock - édesanya, elhunyt
Aemelie Beavistock - felesége, 64 éves, elmeháborodott, egy vártoronyba zárva
Anton Beavistock - fia, 34 éves, királyi lovag
Ilara Beavistock (jelenleg használt neve ismeretlen) - a lánya, 28 éves, a Körmágusok tagja - megtagadta
ismeretlen számú fattyúgyermek, akikkel amúgy sem foglalkozik
Kinézet: öreg ember már, de szálegyenes tartása és a mai napig remek fizikai kondíciója miatt ebből vagy egy tízest simán letagadhatna. A legtöbb embernek még ma is fejjel magasodik fölébe és bizony a nehézpáncélban töltött évtizedek sem reppentek el csak úgy nyomtalanul, ma is robosztus felépítésű, bár azért sokat vesztett ifjúkori önmagához képest izomzatából. Valaha hollófekete haját mára belepte a dér, ápolt pofaszakálla szintúgy őszbe csavarodott, leginkább ezek, na meg az elmélyült ráncok mutatják meg jól valós életkorát. Jellegzetes, szürke szemeinek acélos pillantását kevesen bírják sokáig. Fellépése erőt és magabiztosságot sugall, öltözködés terén szereti az eleganciát. Igyekszik az ilyesmit titkolni, de azért az öregkori nyavalyák is utolérték, reggelente kínozza a deréktáji reuma, az esős évszak beköszöntével pedig megjelenik a csúz is, ami különösen cefet hangulatba hozhatja.
Jellem: kemény és határozott ember. Céltudatos, magabiztos alak, aki nem ijed meg a saját árnyékától. Erkölcsi nézőpontjának alapját a neve, a címe, a családja jelenti, valós hűséget csak és kizárólag a "Beavistock név" iránt érez. Nem csak a harcterek, hanem a tárgyaló asztalok veteránja is, vele született és szépen csiszolt intelligenciájának hála nem is vall szégyent a politikának nevezett csatatéren sem. Nem szívesen vállal felesleges kockázatot, de ettől függetlenül nem gyáva alak, bátorságát számtalanszor bizonyította már. Csak remélni meri, hogy utóda méltó lesz hozzá, bár Anton sokkalta szelídebb, finomabb jellemmel verte meg a Teremtő, nagyon az anyjára ütött e téren. Korhelységét még csak-csak kinövi, de más téren nem árt neki a nevelő jellegű atyai korbács. Több gyermeke nincs. Legalábbis a saját szemében. Eimrick kőkemény ember, aki a könyörületnek még a fogalmát sem érti, noha mutatni persze képes magáról ilyesmit, ha érdekei úgy kívánják. Természetesen az egyszerű parasztokat nem érzi magához méltónak, meggyőződéssel vallja, hogy egy célra teremtettek: a valóban kiemelkedettek szolgálatára. Az elfeket viszont különösen megveti, beszédképes állatoknak tartja. Ellenben könnyen talál közös hangot a törpékkel. Vallásos hite felszínes, erősnek mutatja, de valójában ennek nincs lelki alapja. Érdekeitől függően viszonyul a mágiához, noha magában erősen idegenkedik ettől, mint általában minden dologtól, amit nem ért. Ha nincs lehetősége felhasználni a saját céljaira, akkor lehetőség szerint az elpusztítására szavazna. Komoly hírnévnek örvend országszerte, komoly társadalmi megbecsültséget vívott ki magának mint hadvezér és mint politikus is, amit lehetőség szerint igyekszik megőrizni a világ előtt. Rideg, számító alak, aki mindig két lábbal a földön jár.
Felszerelés: változó, bár nehéz, kétkezes pallosát mindig magával viszi azért. Vagy nemes anyagokból varrt díszruházat, vagy mívesen megmunkált nehézpáncélzat tartozik hozzá. Remek csataménen lovagol, ha elszólítja a kötelesség valamerre. Általában a lótakaróra, a ruházata vagy mellpáncélzata mellkasi részére és pallosa keresztvasába is bele van hímezve/verve a családi címer: levágott fejet tartó páncélkesztyűs kar.
Előtörténet: egy öreg, májfoltos, s mégis erőteljes kéz íróvesszőt markol, megmártja a tintában s lassan peregni kezdenek a betűk a papíron.
"Időnként az én koromban az embernek már számot kell vetnie életével. Nekem is. Mert az esztendők hosszú sora megújulást hoz Silvervalley mezőinek, tavasza új élettel, erővel telíti meg fáit és füvét, de az ember életében nincs új évszak, s ha hajamra vagy szakállamra pillantok, hát jól tudom, immár elérkezett a téli havazás. Még megbírom a pallosom, még megroppantom akármilyen nyakas paraszt derekát és lelkét is, de reggelente érzem már a Teremtő első hívó szavait. Reccsen a derék, bedagad a láb, már nehéz kimászni az ágytálhoz. Ilyenkor már könnyen megzápul az agy. Ha így történne, olvasd el ezt a jegyzetet szeretett fiam. Tudd meg igazán ki is az apád, mi is az az örökség, amihez méltónak kell lenned. Hát belefogok.
Családunk széphistóriájáért keresd a könyvtáramat, haszonnal és illő tisztelettel olvasd a sorokat, őseid munkáját, hisz Silvervalley falainak köveiből az ő vigyázó szemük előtt lépdelsz és előttük teszed mérlegre szavaid és cselekedeteid. S úgy élj, hogy ha majd te is lehunyod örökre szemeid, nekem fogsz számot adni odaát a tetteidről, miként én is megállok egyenes gerinccel őseink előtt, s jobb ha tudod, az én haragom mellett nem kell a Teremtőét félned! Az ember élete során követ el hibákat. Törekedj ellene azért, s igyekezz tanulni belőlük. De leginkább tanulj a másokéból. Íme megosztom veled a magam s mások baklövéseit, hogy ezekbe magad ne ess bele.
Az első és legfontosabb, ami a sajátom. Magam is voltam hozzád hasonló tacskó kölyök. Sőt, még ennyi idős sem, mint te ma. A legénytoll alig verte fel az állam, amikor Maric és Loghain hadba hívták a nemeseket, na meg persze a parasztokat az orléz megszállók ellen. És mentem. Igen, kölyök voltam még. Éretlen és ostoba, akinek könnyen megszédítik a fejét az ehhez hasonló hősi ostobaságok. Nem lett volna szabad. Egy efféle „férfi mulatságban” könnyen otthagyja az ember a fogát. A haláltól nem félhetsz, Anton. Minden élet lezárul egyszer. De kötelességed gondoskodni róla, hogy veled együtt ne hulljon a mélybe a család is. Mind meghalunk fiam. Ma még bomlanak a fehérnépek orcádra nézve, de maholnap már az idő s a kor ráncai szabdalják majd bőrödet s holnapután rád dobják az utolsó lapát földet. Híred, neved, tetteid mind eltűnnek az idő ködében, de a család fennmarad. Az örök. Címerpajzsunk megeheti a rozsda, mégis ott lóg majd Silvervalley falán. A birtokon, mit őseid a vér jogán érdemeltek ki, s amit megőrizni szent kötelességed. Mielőbb helyezd a magodat valami fehérnépbe s ha megfogan egy fiúval, de lehetőleg inkább kettővel amire jó anyád sosem volt képes, akkor már mehetsz öregbíteni a híredet. De addig nem. Ne felejtsd soha: a híred, a becsületed, a tisztességed, a hited, az erkölcsöd… ezek semmik. Szálló por korok viharában. Csak a család az, ami örök.
A második hiba, amibe nem eshetsz bele, az az ostobaság. Még éles elméjű emberekkel is megtörténhet, ha elragadják őket az érzelmeik. Tekintsd példának régi fegyvertársam és jó barátom, arl Randon Howet. A legmagasabb polcok egyikére jutott. Elragadta Highevert Bryce Couslandtől, de félmunkát végzett mikor elfelejtette időben agyoncsapni a két kölykét. Összeállt azokkal a tevinteri rabszolgakereskedőkkel, azt hitte Loghain szolgálatában érinthetetlen. Mit gondolsz, édes fiam, talán bizony egy ekkora üzletben, mint amit a vérmágusok kínáltak azokért a nyomorult koszosokért csak Howe volt benne? Ugyan, dehogy. Az én zsebemet is megtöltötte az impérium aranya, segítettek is az embereim biztonságban tovább juttatni a szállítmányt. Csak én nem vagyok olyan ostoba, hogy mindenféle papírokat írjak alá. Ne ess bele abba a hibába, hogy a híre alapján ítélsz meg valakit. A Szürke Kamarás meg a csatlósai remek harcosok, de a csatamezőkön nem teremnek nagy koponyák. Tekints csak végig rajtuk. Leliana, aki romantikus álmokba, Oghren, aki inkább erős szeszekbe fojtja a józan eszét. Arról az infantilis Alistairről nem is szólva. Kamarás parancsnok… A hírük és az ostobaságuk miatt az ilyen alakok remekül felhasználhatóak a saját céljaidra, amint megtalálod velük a megfelelő hangot. De sohase feledd, az ilyen fegyver mindig kétélű! Ha nem tudsz bánni vele, könnyen magadat vágod meg s akkor lebegjen a szemed előtt arl Howe példája. Az életed a vagyonod ugyanúgy rámehet. Óvatosan bánj az ilyen szerszámokkal. Talán taníthatok neked még egyet s mást, mielőtt a Teremtő előtt kell számot adnom életemről.
Használd fel, amid van, soha ne habozz. A híredet. Ostoba kölyökként kiharcoltam vagy fél tucat győzelmet Loghain seregében, megfáradt vénemberként is megálltam a helyem akármilyen szörnyszülött ellen Denerim alatt. Sokan tartanak hősnek, még többen neveznek barátjuknak. Ez talmi, nem kincs, csupán a bolondok aranya, de ne habozz ezzel fizetni, ha nem kell értékesebbet adnod. Használd a vagyonod. Silvervalley ontja a királyságnak tárnáiból ezüstjét, ami nélkül egyhamar szétszaladna zsold híján a királyi had. Okos légy, csak a legvégső esetben hivatkozz erre, de sose feledd: mindenkinek van ára. Mindenkinek. A pap fennhangon gyalázza Istenét, a büszke lovag a főtéren nyalja fel az elfek piszkát, a templárius félrenéz még ha egy kisebb menetnyi vérmágus is vonul keresztül az utcán, ha meg tudod fizetni. Mindenkinek van ára. Bár nem mindenkiét mérik ezüstben vagy aranyban. Van hol hazug szó, van hol a megfelelő toroknak szegezett penge jelent csak alkualapot. Ha csak így tudsz megvenni valakit, gondoskodj róla: ha megtette amire hivatott, ne fordulhasson már ellened.
Végezetül: akárhogy hajlíthatod a gerinced, ahogy az érdeked megkívánja, de soha nem vesztheted el. Beavistock vagy, még ha olykor már kételkedtem is ebben. Márpedig a mi fajtánk soha nem felejt. Elárulhat, megölhet, megzsarolhat bárkit egy Beavistock, de sem sérelmeket, sem adósságot nem feledhet soha. Mert akkor nem leszel több a zárványok sötétjének mélyén tetveiket vakaró elfeknél. Beavistock vagy fiam! Így kell élned az életed!”
A penna a helyére kerül, a májfoltos kéz lassan összecsavarja a pergament. A pecsétgyűrű elidőzik kissé felette. Lapok zizegése, gyertyaláng kap a pergamen szélébe, hevesen lobbanó tűz emészti egy élet igazságainak s bűneinek bizonyítékát. Keserű hiénamosoly a szikkadt ajkakon. „Még hogy megzápuló agy… Ilyen könnyen azért nem roppantja meg mindenki derekát a Teremtő”… Halkan koppanó szavak. Ezerszer hallott ítélet, ezer bűnös fülében…
Szakértelmek: kiismeri magát a politikában, nagyszerű diplomáciai adottságokkal bír, ért a birtokai igazgatásához, tud színészkedni, jó lovas és persze nagyszerűen megállja a helyét a kétkezes fegyverekkel.
Hétf. Okt. 14, 2013 9:36 pm
