Seregor Crobuzon

Név: Seregor Crobuzon

Faj: ember

Kaszt: mágus – bűvharcos/csatamágus

Kor: 23 év (ősszel született)

Születési hely: Torn falu, Ferelden (az éjfattyak eltiporták)

Vérvonal:

– Eric Arsen (apa)
– Joanne Crobuzon (anya, elhunyt)

Kinézet: rövid szőke haja van, és a fereldeni mágusok átlagos köpenyeit hordja. Testalkatát tekintve atletikus, arcvonása pedig kisfiús. Általában morcos képpel néz mindenkire, mosolya viszont barátságos. Szeme színe kék, magasságát tekintve 180 cm.    

Jellem: higgadt, érdeklődő és igyekszik békésen megoldani a konfliktusait, de ha küzdelemre kerül sor, élvezi azt. Tiszteli előjáróit és társait, de rengeteg alkalommal süt el szarkasztikus beszólásokat. Ellenfeleit gyakran gúnyolja. Igazi patrióta, és vallásszkeptikus.  

Eszközök: egy acélból kovácsolt mágusbot, melyet közelharcban is jól tud használni az élesre csiszolt díszítésnek köszönhetően. Emellett mindig magánál tart néhány gyógynövényt, és a birtokában van egy egyszerű tőrnek is.  

Előtörténet:

Seregor huszonhárom évvel ezelőtt született, Torn faluban, mely egy kis település volt nem messze a Kör tornyától. Édesanyja Joanne Crobuzon volt, egy magányosan élő hajadon nő, aki beleszeretett az egyik vendégbe, akit megismert a fogadóban. Kapcsolatuk néhány együtt töltött éjszaka után véget ért, a nő legnagyobb bánatára. Az Eric Arsenként bemutatkozó mágus kóborolt a világban, és sehol sem töltött el többet néhány napnál. Sürgős távozásának oka a faluba érkező templomos egység volt, akik kifejezetten őt keresték. Joanne titokban tartotta a kapcsolatukat.

Mikor Joannen megmutatkoztak a terhesség jelei, az emberek pletykálni kezdtek róla, hiszen ő volt az egyetlen, aki befogadta a házába Arsent. Seregor születése után három évvel tértek vissza hozzá a templomosok, jelenteni, hogy az apát elfogták, és bevallotta, hogy intim kapcsolatot létesített a fiatal nővel. A templomosok vezetője felajánlotta Joannennek, hogy amennyiben átadja nekik a gyermeket, eltekintenek az évekkel korábban mondott hazugságaitól. A nőnek nem tetszett az alku, de nem akart tömlöcbe kerülni. Így került Seregor a mágusok közé. Eric Arsen fél évvel később elszökött a toronyból, és gondoskodott róla, hogy ne bukkanhassanak a nyomára. Mindkét szülő megtagadta a fiát.

Irving főbűvölő figyelő tekintete alatt Seregor jól beilleszkedett csoporttársai közé, és velük együtt tudott haladni az anyaggal. Sok szempontból emlékeztette az idős mágust Arsenre, akivel a problémák akkor kezdődtek, mikor belépett a kamaszkorba. Ezzel szemben Seregor remekül fejlődött, és többször is kimagasló eredményeket ért el. Néhány verekedésen és csínytevésen kívül nem követett el semmit. Sokáig nem került kapcsolatba a szüleivel. A leckék, gyakorlatok és tanagyagok minden figyelmét lekötötték, és ha volt szabadideje, akkor azt a barátaival töltötte, vagy csajozott. Tizenhat éves volt, mikor elkezdett sóvárogni nem létező családja után. Ekkor esett meg, hogy nagykövetek érkeztek a toronyba, és többen is hozták a gyerekeiket. Seregor nem tehetett mást, mint szomorúan figyelte a szüleikkel nevetgélő gyerekeket. Egyik barátja, Anders részben ezért is hagyta el a Kört. Seregornak erre nem volt szüksége.

Irvingtől kérte, hogy hadd találkozhasson az édesanyjával. Irving engedélyezte a találkát, mert úgy gondolta, hogy ez egy hasznos lecke lehet diákja számára. Két templomos kíséretében elutazhatott Torn faluba, ahol bemutatták az anyjának, aki nem repesett az örömtől. Régen elfeledett, vagy éppen elfeledni akart érzelmeket kapart föl Seregor látogatása, és az idő által alvasztott sebeket is feltépte. Joanne látni sem bírta gyermekét, így Seregor a düh és a legmélyebb csalódottság keverékével távozott a helyszínről. Az egyik, még fiatal és tapasztalatlan templomos, aki megértette Seregor fájdalmát, felajánlotta, hogy a barátja lesz. A fiatalembert Zonnak hívták. Az elkövetkezendő években szoros barátság alakult ki köztük. Zon elárulta Seregornak, hogy azért nincs vezetékneve, mert mikor megismerte az apját, örökre elment a kedve a családi találkozóktól, és semmit nem akart attól a „vén disznó”-tól.

A fiatalok sokszor csaptak össze gyakorlásképp. Ennek hatására Seregor kitanulta a közelharci botforgatás művészetét, hogy képes legyen megvívni a templomossal. Barátságukra nem néztek jó szemmel a templomosok. Greagoir lovagkapitány többször is beszélt erről Zonnal, aki nem értett egyet parancsnokával. Irvingnek nem volt kifogása ellene. A helyzet akkor változott meg, mikor Seregor betöltötte a tizenkilencedik életévét, és lehetősége nyílt részt venni egy kóborló mágus elfogásában, afféle terepgyakorlatként felfogva a dolgot. Ő, néhány társa és több templomos – köztük Zonnal – egy vérmágus nyomába eredtek, aki több diákot is megszöktetett a toronyból. Miután rátaláltak, csak egy nagyon véres összecsapás árán tudták legyőzni őt. A fiatal mágus viselkedése onnantól kezdve, hogy látta, pontosan mikre is képes a varázslás, ha rossz kezekbe kerül, megváltozott. Társainak és Zon társainak holttestei mellett gyalogolva, véres köpenyben, testén és lelkén sebekkel sétált vissza a toronyba templomos barátjával, és a maroknyi túlélővel. A Seregor és Zon közötti bajtársi kapcsolat ekkor szakadt meg. Mindkettejük szeméről elhullt a naivitás leple, különösen a lovagéról, aki rádöbbent, hogy nem barátkoznia kell a mágusokkal, hanem meggátolni a hatalomátvételüket.

Seregor a csatamágusság mellett kötelezte el magát, és igyekezett megerősíteni harci ismereteit. A szívszaggatása után teljes értékű tagjává válhatott a mágusok körének. Éppen idejében. A métely kezdett urrá lenni Fereldenen, és a szürke őrséget elsöpörték az éjfattyak Ostagarnál. Az országban mindenhol felütötte a fejét az éjfattyak inváziója, és végül elérte a tornyot is. Seregor annak köszönhette az életét, hogy nem tartózkodott ott a támadás időpontjában. Éppen egy megbízásból tért haza néhány társával, Torn falut útba ejtve. A helyet katonák őrizték, akik sikeresen visszavertek egy arrafelé csatangoló fattyúhordát, akik elrombolták a falut és a lakosság nagy részét megölték. Joanne is az áldozatok között szerepelt. Ez a hír letaglózta az addig jókedvű mágust, de mikor visszajutott a toronyba, és megtudta, hogy az ellenség társainak közel 90%-át megölte, morózussá vált, és bár segített az újjáépítésben és a takarításban, nem tudta teljesen leküzdeni a barátai elvesztése miatt érzett szenvedést. Ekkor sikerült újra összebarátkoznia Zonnal, aki ugyanolyan sok barátját veszítette el. Rájöttek, hogy templomosnak és mágusnak össze kell fognia, ha le karja győzni az ellenségét. Az újjáépítést teljesen be sem tudták fejezni, mert végső csatába indultak az Arkdémon ellen.

Seregor és Zon vált vetve küzdöttek az éjfattyak ellen, közösen a katonákkal, a törpökkel, az elfekekkel és mindenkivel, aki Ferendent óhajtotta megóvni. Az Arkdémont megállították a szürke őrzők, és az éjfattyak visszamenekültek a mélybe. A holtakat másnap temették el, köztük Zonnal, akit egy ogre tiport el. Legjobb barátja elvesztését újabb mélypontként élte meg, és az elkövetkezendő években több, korábban Zonra jellemző jellemvonás felbukkant a fiatal mágusban is. Ilyen volt a szarkasztikusság, és a gyakori, Andrastéhoz fűződő szitkok és káromkodások. Annyi embert kellett már eltemetnie, hogy szeptikussá vált az Andrastéhoz fűződő történetek iránt. Saját értékrendet állított fel, melyben az első helyet a haza és a torony foglalja el. Kapcsolatokat már nem alakít ki. Irvingen kívül egyetlen mágusra sem tud másképpen tekinteni, mint bajtársra.    

Varázslatok (Blight-veterán bónusz; 6 kredit):

Tűz

- lángcsóva - 1 kredit
- tűzpajzs - 1 kredit

Villám

- villámgömb - 1 kredit
- szikra - 1 kredit

Entrópia:

- teher - 1 kredit

Teremtés:

- bénító rúna - 1 kredit

Előtörténet elfogadva, jó játékot az oldalon